Hihetetlen sziklák, magaslatok és emberek

A távolságot, magasságot megélhetjük rettenetesként, félelmetesként is.
Egyenesen irtózhatunk már a tátongó örvény gondolatától is - ám igazából csak addig, míg rá nem ébredünk hogy magunkban, mi döntjük el miként érzékeljük a valóságot és hogyan alakítjuk.

Ha elegendő erőnk, elszántságunk van beleröhöghetünk a halál képébe, majd tovaszállva újabbnál újabb élményekkel gazdagodhatunk.

Boldog Újévet! : Nem tud valaki valami tesreszabott munkát?

De komolya! Most jövök rá, hogy a blog írásból nem lehet megélni. Szomorú, de ez van, ráadásul még tél is... amit utálok, tele hideggel széllel, faggyal, zimankóval, fogvacogással és csodás alkalommal, hogy tönkre vágjunk olyan barátságokat, amik amúgy sem működtek volna.

Egyetlen boldogító tudat van az egészben: az, hogy a fény napról napra születőben van.
Kis lépésekben, de haladunk...

... Hmm talán kevésbé lettem volna pesszimista, ha mindezt nem péntek 13.-án írom.
... BUÉK! avagy Smiytt Pálosan: BUKÉ!