Mivel likeoltad a videójukat, ha neked úgy van beállítva már ismerőseid is láthatják épp facebookon, hogy mit néztél nemsokkal előbb. Később pedig ha végig nézted a videót elszörfözöl a zenekar oldalára egyetlen kattintással. Még URL címet sem kell írnod (érdekes egybeesés, hogy mostanában azon fáradozik pár gyökér böngésző fejlesztő, hogy minél kevesebb jelentősége legyen, minél hamarabb eltűnjön az URL sáv a böngészőnkből. Köszönöm, de én amíg ilyen szemét a világ szeretem tudni merre járok). Tehát akarva akaratlanul is ki vagyunk szolgáltatva a figyelmet kereső "entitásoknak" és mi magunk is gerjesztjük a folyamatot. - Hogyan is? - Jó elmondom: emlékszel a nagyhatalmú közösségi oldalra? Ott hagytad a nyomot, mikor megnyomtad a youtube like gombját.
Persze, ez így felvázolva csak nagyon az alapja az egésznek, ettől még nem lesz senki sem ""szuper-mega figyelem ribanc"", de mindez tökéletesen rávilágít arra, hogy mind kikerülhetetlenül a táplálék lánc részei vagyunk.
Ugyanezt látom a médiában, a politikában is. A tartalom rovására megy minden megnyilvánulás, az emberek már csak megjelenni akarnak a pódiumon, beszélni, előadni valójában nem. Főleg itt, Magyarországon, a celebköztársaságban ahol lassan már minden szobát bekameráztak.
- Túlzás? - Oh, hát persze, hogy az, de ha így haladunk tényleg nem marad már sok húzás számunkra. - Politika? - Hát persze, hogy politika ez is, mint oly sok minden. A fogyasztói, leépítői társadalomnak tökéletesen hülyére képzett Attention Whore-ok seregére van egyedül szüksége. Ugyanis azok nem gondolkoznak, max .hőbörögnek és blogolnak a körülöttük levő világról. - Bezony, ne is tagadd!
- Ok, nem...
Ha már a nagy neveknél tartunk, akkor Eckhart Tolle jut még minderről eszembe. Ő emlékeztet mindig arra, hogy ne csak a tárgyakra figyeljünk, hanem a köztük levő terekre is. Ne engedjük magunk csakis a tárgytudatosságban létezni, hanem szenteljük időt a tértudatosságnak is. Mert tárgyak a tér nélkül éppúgy nincsenek, mint hangok a csönd nélkül.
Egyfajta emberi tartás, önismeret és a jóra való fogékonyság azok, amik talán használnak a figyelem ribancaink "ellen". - Oh kedves blogger maga ennyire együgyű? - Épp ellenkezőleg kedves olvasó! Tudom, tudom amíg olcsó lesz a webkamera, Jacqueline Bieber celebekkel van tele a sajtó és mindenki szeretne magának nagyobb falatot a tortából - és emiatt kénytelenek vagyunk prostituálni magunk, addig bizony lesz ribanckodás is. Na de hát épp ez a baj, bizonyos értelemben minden nagyobb közösség valamennyire a "jó szándékú prostituálásra" épül: én meg vakarom a hátad és ha szerencsém van később te is az enyém. Tehát benne van mindez az önszerveződési sémáinkban is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése