A király címét igazán megérdemlő gitárost hallgatom. Kint pedig sötét kék felhők jönnek felénk. Fülledt levegő van, ennek ellenére kicsit lengedez a szél. Jó illat szűrődik be és ez eszembe juttatja azt, hogy jobban szeretem a borús eget. A szürke égbolt valamiért karakteresebb, több és ahhoz hozzá tudok simulni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése