Az írás újra fontossá vált az életemben. Újra – mit újra? talán most először – lehetőségem termett arra, hogy levetkőzzem önmagam szuicid és szürke oldalát és a dolgok valódisága, megfogásuk felé törjek.
Szeretek olvasni és írni, értek a fotózáshoz is, azonban a képi, a fotografikus megfogalmazás sokkal nagyobb teher számomra, kevésbé természetes, mint a gondolatok közvetlen papírra vetése. Noha természetesen ennek is meg van a maga árnyoldala, sokkal több gyötrődés egy pár oldalas novellát is leírni, ahogy az elsőként megfogalmazódik bennem. A fotó önmagáért helytáll, míg az A4-es oldalak betűkódolása merőben gázosabb bármely kép pixel elemeitől.
Persze ezek mind jelenlegi gondolatok, később majd más dolgokat fogok gondolni.
Mindenesetre érdekesek ezek a késztetések, ezen a mai napi napló bejegyzésem érzem, azért kiállt hogy rakjam ki a valóságsztorihoz is. Vagy legalábbis folytassam a netes érdekeltségeim. Azt hiszem mindennek meg van a maga ideje, és ezeknek a dolgoknak most jött el sajátjuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése