2011. augusztus 8., hétfő

Kíváncsiság, felfedezés, gyűjtés

Ösztönösen gyűjteni kezdtem azokat a spirituális, ezoterikus és egyéb fontos szerzőket, publikációkat, amiknek valóbban lehet hatásuk az emberek életére. Magyarán amiket érdemes volt megírni. - Miért? - Miért kergeti a kutya a farkát? Mert megteheti.

Mindemellett van valami őrületes belső késztetésem is, mely azt mondja, hogy - ez jót tesz neked. Nem az a fajta "gyűjtő" vagyok, aki egy nagy dombbá harácsolja az összes zsákmányát és csak az otthoni 4 fal közt kívánja tartani. Megosztási vágy is van bennem, épp ez a jó ezen "dolgokban" ott hever az 67es út mellett és mindössze fel kell venni, leporolni.

És ezt csak kevesen érthetik meg. Stephen King egyszer írt valamit az egyetemes irodalom nagy íróiról, amiben nagyjából (avagy ténylegesen is) egyfajta szükségszerű szörnyszülötteknek hívja ezeket a tehetséges embereket - egyúttal magát is. Mivel hogy képességük és késztetéseik révén történetek írására vannak kárhoztatva - s épp azért szörnyszülöttek, mert lehet hogy állandóan jó rímeket vetnek papírra, de azon kívül nem sok minden jóval áldotta meg őket a Teremtő.

Ez van, kaptuk amit, használjuk ahogy tudjuk. A bennem levő szörnyszülött :) pl. ettől a blogtól nem tud elszakadni. Nem, mintha nem ne volna jobb dolgom, mint ezen sorok begépelése. Mindössze csak kényszert érzek az írásra (grafománia? - meglehet:) és gondolataim gyors kiterjesztésére és rögzítésére.

Tehát a spiritualizmus; a szellemi dolgokkal foglalkozni rendkívül ingoványos terület. Jól kell magad ismerned és nem márt ha van minimális fogalmad a világ buktatóiról is - mindemellett pedig megfelelő kíváncsisággal kell rendelkezned, hogy végrehajtsd a fejlődéséhez szükséges ugrásokat.
Néha elgondolkozok, hogy érdemes -e egyáltalán mások feljegyzéseit átolvasni és elraktározni. Merthisz, előbb utóbb aki tanulmányozza a témába vágó szerzők írásait, életét, mondásait (pl, Buddha, Jézus - szünet - Eckhart Tolle, Dalai Láma, Osho, Jane Roberts, Dethlefsen, Szepes Mária stb...) rájön hogy a puszta szavak ugyanarról a témáról szemelvények. Az Univerzális Emberről és a megismerhető/megismerhetetlen létezésről szólnak. Föltehetjük a kérdést: - Van -e értelme olvasni egyáltalán?
A minap Tanpai Rinpocse előadásán voltam Miskolcon, aki elmesélte, hogy 9 éves korában mit és miket mondtak, tanítottak neki. Nagyjából azt hangsúlyozták neki, hogy törekednie kell az egyetemes emberi szeretetre, a megbocsájtásra (Buddhista alapelveket) stb... és hogy mikor Ő ezeket hallgatta, akkor boldogság töltötte el és mosolygott, mint a tejbetök. Tehát nagyon úgy néz ki, hogy megéri nem csak olvasni, ha nem tágítani is az emberek látókörét akár a legegyszerűbb szavak ismételgetésével. Mert a "spirituális utazás", ahogyan minden utazás szélesíti a látókört és a szavakból mantrák, a mantrákból magasabb energiák lesznek - dióhéjban.

- Mit is akartam ezzel a lassan esszébe nyúló bejegyzéssel? Oh igen, a gyűjtésről akartam elmélkedni. De félő nem tudtam magam kellőképp megmarcangolni. Maradjunk annyiban, hogy számomra fontos minden érdekes információ, ami kizökkent, feldobja a lelkem, kíváncsiságot szít, elgondolkodtat és a képzeletemben hegyet-völgyet mozgat meg. Azt hiszem ezért nem értem meg magam az emberek legalább felével (vagy többel... ez jóindulat kérdése). Valahogy azaz érzésem ugyanis, hogy a legtöbb ember tökfej s ha választhat, akkor inkább a kék pirulát veszi be és a saját Gandalfját elkergeti mielőtt az egyáltalán a Megyébe léphetne.

Nincsenek megjegyzések: